Uborka termesztése, palántázásaHobby-tér Hagyományos zöldségfélék termesztése Uborka termesztése, palántázása
Uborka vetése, palántázása, gondozása Uborkát nem palántázunk - mondják a hobbikertészek. Teszek rá, én palántázom. Ahonnan én rendelem, fajtánként 25 magot kapok, ami (befulladtakkal is számolva) épp elég egy 3,5-4 m-es ágyásban egy sorba. Ha vetném, és ritkítanám, a felére se lenne elég. Nem, mintha drágállnám azt a 200 ft-ot csomagonként, és ne rendelhetnék többet, de nem ebből a fából faragtak. Nálam egyszerre cirka 4 féle uborka terem. Kettő bevált, és kettő kísérleti. De lássuk csak, hogy csinálom én. Hagyományos módon április huszadika táján, 1.m-es sortávra, sorba, vagy 25-40 cm-re fészekbe, 3-4 centi mélyre vetünk. Valaha én is így tettem. Aztán bő felét kisaraboltam. Ma ültetés előtt 3-4 héttel, kilyuggatott tejfölös pohárba vetem, és szemenként, homokos földbe. Az alatt az idő alatt kikel, és elkezdi a földet beszőni a gyökereivel. Fontos, hogy ha akár csak egy hetet is késünk a majdani kiültetéssel, a gyökerek elkezdenek össze-vissza nőni, ami ültetéskor sérül, és a növényünk belepusztulhat. Ma nincs nagy kockázat. Az ember megkeresi a meteorológiai előrejelzést a neten, és beütemezi. De ha így se sikerül, egyszerűen csak még nagyobb nevelő-edényt csinálok neki, és átteszem. A kikelt palántákat utolsó héten elkezdem edzeni, egyre növekvő időre rakom ki. Utolsó este alaposan belocsolom zsurlóteás vízzel, és kinn hagyom éjszakára is. A porhanyós, előmulcsozott-komposztozott földben 20-30 cm-enként elosztom a töveket az előzőleg odavarázsolt támrendszer alá. Mert támrendszeren nevelem. Oszlopok közé kifeszített zsinórokra futtatom őket később. A helyükre került palántákat folyékony trágyával ("bőven csalános ázaléklé" a neve nálam) 1:25-ös keverékes vízzel belocsolom. Ezeket nem elég ülve nézni, ahogy befolyja a földet. Alakítgatni, segíteni kell. Laza 8-as alakba tekert zsinórral odakötni, nagyon vigyázva, mert sérülékeny! A támrendszeren több fényt kapnak egészségesebben fejlődnek, nem sérülnek, nem sárosodnak be, nem rohadnak oda. A növényvédelmi munka, a termés leszedése könnyebben elvégezhető. Nincs taposási kár, az ázalékkal megbolondított öntözővizet (amit néha nem lehet kihagyni, ha irtózatos a meleg) oda önthetjük, ahova kell, nem az útban növő szárakra, levelekre, felperzselődést okozva. Palántanevelés pontosabban: Március végén fogunk egy (25 db) tejfölöspoharat, egyelőre a kisebből. Egybe rakjuk, és kilyuggatjuk a talpán 3 helyen. Feltöltjük perem alattig 2-3 ujjnyival 1-1-3 arányú homok-komposzt-föld keverékével. Közepébe helyezzük az előzőleg 8 órára langyos vízbe áztatott magot. Feltöltjük még 2 centi föld-homok (4:1 arányú) keverékével Meglocsoljuk, a radiátor fölé rakjuk. Két hét múlva félliteresekbe rakjuk át földestül, amibe kerti föld, és komposzt keverékét teszünk kitöltésként. Nem az összes magot vetem el ekkor, hanem hetente megismétlem az akciót, a magok utolsóit egyenesen helybe vetem a fagyosszentek után. Az uborka szereti a párát palántaként is. Csalni szoktam A palántás poharak alá kavicsot szórok a balkonládába jó vastagon, (gyöngykavics, folyami, mindegy) és a radiátorra teszem. Addig locsolom a magföldeket, hogy alul kicsorogjon a víz. Mindnél megismétlem, majd annyi vizet öntök még alá, hogy a kavicsokat félig ellepje. A kavics az egyik legfrankóbb párologtató segedelmünk. Ha az ember közelebb viszi az arcát, érezni lehet azt a trópusi esőerdő-klímát, ami a balkonládában létrejött. Ilyenkor veregessük meg a saját vállunkat, mert megérdemeljük. Ebben a közegben ugyanis szinte nincs is magbefulladás, és ha a növényeink beszélni tudnának, hálát rebesgetnének. A vizet állandóan ellenőrizzük, és pótoljuk. Ez cirka kétnaponta esedékes. A kövekre nem kell állott víz, ahogy a csapból kijött, mehet alá. A kiültetés után a gondozás támrendszernél a kötözésre, és a mulcsozásra korlátozódik. A zöldmulcs szerepe nagyon fontos, mert az uborka az egyik legvízigényesebb zöldségfélénk! A gyökere max 1 méterre hatol le, de a többség talajszinten harmatgyökérként várja azt a csodát, amit letakarított földben nem élhet meg. A zöldmulcs a hajnali harmatot megfogja, párát, nedvességet ad a talajfelszínnek, munkát a gyökereknek. A trágyázást pedig megoldják helyettünk a mulcsot zabáló gilipucik. Saját sülyuknak akár kétszeresének megfelelő trágyát gyártanak naponta. A metszése. Kell-e? Én szoktam, és soha nem bántam még meg. Az egyik módszerem, hogy hagyom felnőni a felső huzalig, ott a főhajtást visszacsípem. Alul olyan 30-40 centi tájig mindet visszacsípem, onnan csak azt, ami nem jó helyen van. Az oldalhajtásokat se hagyom világba folyni. A harmadik virág után azt is visszacsípem, aztán ennél maradok. Termelésben tudomásom szerint a másodiknál visszavágják. De ők nem komposztoznak, nem zöldmulcsoznak! Ezért aki úgy csinálja, ahogy ajánlom, bátran hagyjon meg három virágnyit. Ontani fogja a termését. A másikat a hálós kordonon alkalmazom. Kb. 30 centi magasan visszacsípem a főhajtást, majd a mellékhajtásokat elindítom egymás mellett felfele. Iszonyatosan elkezdi ontani a virágokat. Ennél nagyon kell tápoldatozni káposztás ázalékokkal, mert a giliszták se bírják a mulcsból pótolni, amit ez elszív. A háló tetejénél ezt se hagyom túlnőni. Vagy visszacsípem, vagy átbuktatom, letetejezem. Igazán rekordtermést ezeken szoktam elérni. A hálóm 8-10 cm- es lyukú. Az így termesztett uborkám a legkiválóbb eltenni való! Nem szabad elfeledni, hogy a támrendszeren nevelt uborkáimnak 2-3-szoros vastag mulcsot adok, és a mulcsot rendszeresen locsolom. A párologtató mulcs a harmatot is megfogja, és a párás levegő ideális az uborkának. Ha elkezdett teremni, rendszeresen kell szedni, mert ha nem, elrúgja a virágait! Az uborkáról azt mondják az indiaiak, hogy okosabb a lusta parasztnál, de engedelmesen szolgálja a szorgosat. Mit is jelent ez? Az uborka egy bizonyos vegetációs fejlettségben meghatározott mennyiségű termést képes kinevelni. Ha nem szedjük, elrúgja a virágát, mert van elég termése. Ha szedjük, új virág kötődik meg, hogy pótolja, amit leszedtünk. Nem kell a csodára, méteres uborkákra várni, az apró is mehet a savanyúság közé, és frissen is finom. Ne várjunk a szedésével, mert akkor magot akar termelni. Valaha, kezdő hobbikertész koromban kísérleteztem a tökre hasítékoltásával is. Feketemagvú laskatök alanyra oltottam (mivel se süntököt, se gyepütököt nem tudtam beszerezni, és az F1 alanyokhoz csak nagy tételben lehetett hozzájutni). Ez esetben jóval a kiültetés előtt el kell vetni, és visszacsípni, hogy elágazzon, így egy magról (amit fagyis edényben neveltem fel) 5-6 oltásra alkalmas száracskám volt. Az alanyt egy-két héttel később vetettem, ötször annyit. Csak gyanítom, hol hibázhattam, mert csak minden negyedik-ötödik oltásom maradt meg. De leírom, hogy kísérletező kedvű hobbikertészek kipróbálhassák, ha kedvet kapnak hozzá. Fontos az oltó szerszám fertőtlenítése. Én méhviaszoltam, ez is hiba lehetett. Állítólag nem kell, annyira nedves mindkettő, hogy a meleg kárt tesz bennük (szerintem is így utólag belegondolva.) Hallottam róla, hogy van egy oltási eljárás, ami felére csökkenti a befulladást. Ha jól emlékszem, kóreainak hívják. Akit érdekli, nézzen utána. Hiba lehetett még, hogy túl sokáig hagytam rajta a spárgát. Elfojthatta. Még annyit teszek hozzá, az oltottjaimat soha nem kellett locsolni, ha a nap éjjelre se tűnt el, úgy tűzött, akkor se. Nagyobb területet befutottak, hamarabb kifejlesztették szedhető nagyságúra a termést, ellenállóak voltak, soha, semmi bajuk nem volt. 1 ilyen tő kb. 2-3 magról vetettnek felelt meg a terméshozam tekintetében. És még valami. Nem tudom mi okból, de ezen a semlegesnek hitt ízű uborkáknak nyersen is finomabb ízük volt! Hogy akkor miért nem bajlódok vele? Azóta sok egyébnek is kell a hely. Nincs melegházam, így a lakásom behatárolja a mozgásteremet. Ha kész a bővítés, és lesz helyem újra megpróbálom, mert érdemes volt még így is. A különlegeseim számát is megötszörözhetném. A termést pedig megtízszerezném ezzel. De mit kezdjek vele? Nem piacozok. Amikor a ráoltott elkezd fejlődni, jelzi, hogy magához tért. Azaz 5-10 nap múlva ki lehet ültetni, némi edzés után.Tapasztalatom szerint ezek a növények sokkal életképesebbek, virulensebbek. Mire a többi kacsint egyet, ezeket már kötözni kell. Mire azokat kötözni, ezek már virágoznak. Néha lemoshatjuk bőven permetezve egynapos csalántea és csalánázalék 1:1 arányú keverékével a gombák, kártevők megelőzésére, és mehet a teába körömvirág, az ázalékba fokhagyma is. Ha már permetezünk, ezzel a keverékkel bármit átpermetezhetünk, mindennek jót tesz. Ha azt akarjuk, hogy szépen fejlődjenek a növényeink, az ázalék ne csak csalánból és fokhagymából álljon, hanem káposzta is mehet bele. Gyakran már június végén szedhetem is az első uborkakülönlegességeimet. Szabadföldön nem rossz. Szedni ollóval szoktam, vagy késsel. A csavarással akár a növényem is elpusztulhat. (Sajna anno okosabb akartam lenni a természettől, pár igéretes növényem oda is lett.) Ma inkább elkutyagolok az ollóért, semmint hogy megkockáztassam. Nem szereti a petrezselyem, a lestyán, a krumplifélék közelségét, de a körömvirág, a bab, és legfőképp a borsika meg a kapor közelsége jó hatással van rá. Aztán ezen két utóbbi mehet mellé az üvegbe is. Ha igazi uborka-különlegesség kellene a hagyományos fajták mellé (amiket én már elfelejtettem), ajánlok egy kedves öregurat, aki ezzel foglalkozik. Nálam bevált már a citromsárga, gesztenye formájú tüskés, aminek legalább tízszer nagyobb a C-vitamin tartalma, mint a citromnak. A hófehér, januárig eltarthatónak csak a színe volt kezdetben szokatlan. Íze, beltartalma messze felülmúlja a nálunk közkedvelt fürtösökét, és kígyókét. Ha nem trágyázol állatival, műtrágyával, március elejéig, közepéig is eláll! Ezeket, és hasonlóan különleges fajtákat rendelhetsz meg tőle. Én évek óta onnan szerzek be minden egzotikus szaporítóanyagot: katt ide! Ha belevágsz, csak gratulálni tudok. Sok sikert kívánok. |