Zöldségfélék

Borsó termesztése

Hobby-tér Hagyományos zöldségfélék termesztése Borsó termesztése

Borsó vetése, gondozása

A borsót nálunk február végétől április közepéig érdemes helybe vetni. Az ágyás felé hálót terítek, mert a madarak kikaparják a földből. Van, aki szúrós ágakat terít a borsóra, az is megfelel. 2-3 hét után már minden levehető, a háló összetekerhető, mert csírázáskor megkeseredik a borsó, és úgy már nem szeretik szárnyas vendégeink.

Miért kell ilyenkor vetni? Április közepétől már egyre melegebb van, és melegben a borsó rövid szárat, kevés levelet fejleszt, ezek miatt a termés is kevesebb lesz.

Három fő borsótípust különböztetünk meg, érési idő szerint ismertetem.

A kifejtő a legkoraibb, ez a legelterjedtebb, de a legigényesebb is. Ezzel nem szabad csicsózni. Leszedését akkorra kell időzíteni, amikor hazaindulunk, mert ha órákat áll, a benne lévő cukor átalakul keményítővé, és ezzel elveszti finomságát. Hazaérve azonnal le kell fagyasztani, vagy felhasználni.

A cukorborsó hüvelyestül fogyasztható, de nem egy nagy hozamú. Nálunk még nem eléggé elterjedt, pedig megérdemelné. Szerintem ezek a legfinomabbak. Ugyanúgy készíthető el, mint a többi, de ezt tördelni kell, ráadásul ebből puding is készíthető! Hiányzik a hüvelybeni védőhártyája, ezért ehető.

A velőborsó nem olyan szép kerekded, mint a kifejtő, de annyi előnye van, hogy a ráncos magokkal nem kell kapkodni, a cukor nem olyan hamar alakul át benne keményítővé. Ezt akár reggel is leszedhetjük. Ugyanúgy használjuk, mint a kifejtőt. Ez terem a legkésőbb.

Nem térek ki a sálborsókra, mert nem hiszem, hogy bárki elkezdene vele kísérletezni. Hazánkban még úgyszólván ismeretlen. Ha valaki mégis, várom a tapasztalatait, szívesen befűzöm ide. Aki ernyősborsóhoz jut, becsülje meg! Lényegesen könnyebb betakarítani, mert a hüvelyek ernyőben rendeződnek el, és egyszerre érnek be!

Ha rendszeresen zöldmulcsozod, se kapálni, se gyomlálni nem kell. A makacs, itt-ott mégiscsak kikukucskáló gyomokat a laza földből kézzel is ki lehet húzni.

Mind másra jó, másért finom. Mert ez a lényeg. A borsó a kiskertek hergegnője. Nem ismerek olyat, aki ne látná szívesen a tányérján.

Vízigénye nem jelentős. Csak száraz tél után kell néha meglocsolni. A zöldmulcs ezt a gondot is megoldja. És mint a többi zöldségfélénél, a sárfelverődéstől is megóv. Csak ennél akkor kell megteríteni az ágyást először, ha már legalább 15-20 centisek a bokrocskák.

A borsót nem fészekbe, sorba érdemes vetni, egymástól 4-6 centis tőtávra, 30-40 centis sorba, és 5-7 centi mélyre (a kisebb magút 5-re, a nagyobb magút mélyebbre, 7-re). 80 cm széles ágyásban a szélektől 10 centire, és középre szoktam egy sort vetni. 2 ilyen ágyással megvan kis családom egész évi borsószükséglete. A szebbeket pedig elrakom vetőmagnak. Papírzacskóban tárolom, olyan 20 dkg elég a következő évi vetéshez.

Amikor először rendeltem különleges borsómagokat, sokalltam a 25 magért kiadni 200 ft-ot. Ennyi mag – úgy számoltam - egy méterre elég. Annyira volt. De ez nem került abban az évben az asztalra, csak kóstolgattuk. A következő évben a maradék már egy sorra is elég volt, de milyen a kíváncsi ember, rendeltem új fajtát is, megint csak egy méterre. A többi helyre pedig újfent a hagyományos petiborsó ment (Rajnai törpe. A törpe, kicsi franciául: petit (pöti), ez ment át a magyar köztudatba petiként.)

Nálam külön kategória a ciceró (csicseri, vagy madárorrú borsó.) Ezt teljes érésben kell a tövénél levágni, a kis bokrokat szellős, meleg helyen utánszárítani, és később kifejteni. A lisztje egészséges, sokmindenbe tehető. Mind a négy színváltozata más ételbe kerül. A humuszba, lisztnek a sárgát, levesnek a zöldet, főzeléknek a barnát, és salátákba a feketét használom.

Évek alatt lehet kikísérletezni a kertünknek legmegfelelőbb fajtát, de érdemes pöpöcsölni. Szoktam csinálni borsótálat, amiben még lila is van. Nem csak a szemnek szép, de finom is!

A borsót soha nem vetem kísérőnövény nélkül. Ha semmi más nincs, borsikát (csombor(d)) ültetek közé. Ki kell próbálni, az íze jobb lesz, a borsika pedig vesebetegeknek, de bárkinek jó borspótló!

Ha igazi borsó-különlegességre is vágysz a hagyományos fajták mellett, ajánlok egy kedves öregurat, aki ezzel foglalkozik. Én évek óta tőle szerzek be minden egzotikus szaporítóanyagot: Kattints ide! Figyelmedbe ajánlom a vágtázó velőt, és a lila cukorborsót. És az amerikait, ami olyan, mint ami a gravitációnak mutat fityiszt, mert a hüvelyei felfele állnak.