Zöldségfélék

Hagymafélék vetése, duggatása

Hobby-tér Hagyományos zöldségfélék termesztése Hagymafélék vetése, duggatása

Hagymafélék kiskerti termesztése

A hagyma kiskerti termesztése nem igényel nagy vasziszt, ha diplomáztunk belőle. Ahogy kedves szomszédom mondotta volt "hagymát a hülye is tudtermelni". Vagy mégse? Neki februárra betaknyosodott, vastagon penészes, bűzös kupaca volt belőle, de ez ugye sosem az ő hibája volt, mindig akadt mire fognia.

Az organikus kiskertben is kétféleképpen termesztjük, magról, vagy dughagymáról. A magról vetés is kétféle.

Magot vethetünk ősszel, és tavasszal is, attól függően, mit akarunk. Magot fogni, vagy hagymát betakarítani.

A hagyma vetésmélysége 120 cm széles ágyasban, ikersorban: 1,5-2 cm.  3 ikersort vessünk, egymástól, és az ágyás szélétől 10-12 cm-re, az ikersorok közé sárgarépát, büdöskét vessünk védőnövényként, és soronként 35-40 magot egy méterre. Már ha szeretjük a zöldhagymát. Ha nem fogunk egyelni, az ikersorok 7 centire legyenek egymástól, és a magok 10 cm-re soronként. Így nagyjából olyan 10 centis tőtávot kapunk háromszögben. Ekkora távnál szépen be tud fejesedni a hagymánk. Ezt az elrendezést ajánlom, és nem csak ennél, de a fokhagymánál, a snidlingeknél, a bulbilliseknél és a salátahagymánál is. Bevált módszer, ne térjünk el tőle.

Ha dughagymát akarunk a következő évre, a magokat 3 centire vessük egymástól, és nem kell ikersorozni, a sorok legyenek egymástól 5 centire. A végeredmény cirka 700-750 dughagyma egyetlen négyzetméteren. A tárolása meleg helyen legyen, de vigyázzunk, ki ne száradjon! A tél folyamán egyszer kapjon hősokkot, azaz bérházban a radiátoron dekkoljon pár napig, vagy a hűtő hője érje, így elkerülhetjük, hogy állandóan fel akarjon magzani. Ha magnak akarjuk, az fagysokkot kapjon a tél folyamán, azaz egyszer egy napra látogassa meg a mélyhűtőt, vagy ősszel ültessük ki a helyére, a többit a természet elvégzi. A magnak ültetett dughagyma sor és tőtávja legyen 15-15 centi.

A dughagymás ültetés más tészta. Drága, ezért nem pazarolunk, öt centire dugjuk, 2-3 centi mélyre, azaz épp annyira, hogy a talaj alá kerüljön a csúcsa, de alig. Már a csúcsrügyi csúcsa, és nem a gyökere, ahogy unokahúgom duggatta. Aztán vártunk. És vártunk. Meg vártunk. A szomszéd kertekben már ették, nekünk akkor dugta ki a fejét. Csodának tartom így is, hogy kibújt. Érdemes ültetőfát használni. Szúrunk egyet, a hagymát a helyére, majd mellé szúrunk, és a földet hozzá nyomjuk a dughagymához. Nem kell kapkodni, a lyuk maradhat! Ide öntsük az indítóvizet. A dughagyma cirka 7-10 nap múlva már ehető zöldet hoz.

Ellentétben a beidegződéssel, ha zöldhagymát szedünk ki, ne a szépen fejlődőkkel kezdjük! Tudom, hogy bizseregnek az ember ujjai a szépek láttán, de türtőztessük magunkat. Nem mindig azért nem fejlődik egy növény, mert nincs helye. Sokkal inkább azért, mert gyenge. Ha azt hagyjuk benn, leshetjük az eget, hogy sajtszínű, de szép fejeket akkor sem kapunk időre.

Amikor eléri a zöld a 10 centi magasságot, lehet kezdeni a zöldmulcsozást. Kissé babrás a sorközök miatt, de az eredmény miatt megéri. Zöldmulcsozott hagymánk íze utolérhetetlen! Nem csíp, nem felfújt. És egészséges.

Az egyelésnél ügyeljünk arra, hogy nagyjából meglegyen a tőtáv. Ha már nincs kedvünk enni belőle, ne sajnáljuk, egyeljük ki, és vessük a komposztra, vagy az ázalékos edénybe. Jó szolgálatot fog tenni.

Néha egy-egy gaz, ami felüti a fejét itt-ott szépen kihúzható, kapálni nem kell, a dughagymát locsolni se. Kivétel az eredés, akkor meg kell locsolni. A magról ültetettnél nincs mese, a mulcsra locsoljunk vizet, vagy nem lesz fejesedés.

Augusztusban figyeljük a szárát, a tömlőlevelét, azaz a bördőt. Amikor sárgulás látszódik rajta, tapossuk a földre! Ha roppanó hangot hallottunk, akkor örüljünk, de vigyázzunk, a bördő ne váljon el a növénytől! Ha csak megtört, a tápanyagai szépen visszaszívódnak a gumóba, amitől annak íze javul, eltarthatósági ideje nő.

Amikor a megfektetett szár teljesen elszáradt és az idő is jó, száraz, forgassuk ki a fejeket. Esős időben, vagy lucskos, vizenyős talajból ne szedjünk fel hagymát! Ha kiszedtük, hagyjuk kissé száradni, majd a külső levéllel távolítsuk el a ráragadt földet. Ha van rajta gyökér, távolítsuk el. Most két lehetőségünk van. Az első, hogy a szárral fonjuk össze, mint a fokhagymát, és aggassuk fel árnyékos, meleg helyen. Pár nap, egy hét múlva felfűzés után mehet a végleges helyére. A másik mód, hogy levágjuk a szárát, és szárítás után 2-4 rétegben kupacolva, vagy gúlázva tároljuk. Mindkettőnél fontos az árnyék, és a kezdeti magas, 28-30 fok körüli hőmérséklet. Mindenkit óvok attól, hogy a hagymáját a gangról a pincébe dobja. A hirtelen lehűlés gombásodáshoz vezet. Ha van hideg pincénk, vagy vermünk, abba kerüljön végleges helyre, de csak akkor, amikor napi cirka fél fokkal csökkentve a hőmérsékletét, eléri, vagy megközelíti a tárolóhelyiségét.

Az így termelt hagyma minden kezelés nélkül kitart a következőig, sőt, akár tovább is. Feltéve, ha nem lát almát pinceközelben. Almát csak olyan termésekkel tartsunk együtt, aminek nagy a csersavtartalmuk, és meg akarunk szabadulni attól. A hagyma az alma közelségére rohamos romlással válaszol. Hihetetlen gyorsan meg tud rohadni.

Kisebb módosításokkal a fent írtak mindegyike érvényes az összes hagymafélére. A lilahagyma, a sonkahagyma is eltartható egy évig, ha nem trágyázzuk! A trágyától a sejtek felfúvódnak, a sejtfalak elvékonyodnak. Hamar begombásodik, hamar elveszti a víztartalmát. Ha nem romlik meg, élvezhetetlenné válik.

Nem térek itt ki a hagymák gyógyhatásaira. Legyen elég annyi, hogy ha valaki zsíros ételt, szalonnát eszik, és nem fogyaszt hozzá hagymát, az a lassú öngyilkosságot választotta a fogmosás helyett.